Régi formátumú vasak (<=
V3.5) konverziója 4.0 formáturma.
Általános információ:
A konvertáló program nem tudja 1 az 1 ben lekonvertálni a vasakat a két vasformátum gyökeresen eltérő megközelítése miatt. Az új vasnak olyan tulajdonságai is vannak, amiknek nincsen párja a régi vasaknál, így ezek a tulajdonságok ki sem nyerhetők, át sem vehetők onnan. Az új vasak, létrák, feliratok megjelenését a hozzájuk kapcsolt stílus határozza meg. Ilyen a korábbi vasaknál nem volt, így a stílusokat, felirati formátumokat mindenképpen kézzel kell később beállítanunk, ha nem vagyunk megelégedve a létrejött eredménnyel.
Mikor érdemes konvertálni:
A konvertált rajz nem fog megfelelni egy olyan rajznak amiben 100% -ig kihasználjuk a 4.0 program lehetőségeit. A konvertáló igyekszik látványra ugyanazt előállítani amit a régi rajz is nyújtott, a főpéldányok teljesen intelligensek lesznek, de a referenciáknak bizonyos esetekben csak a feliratai fognak intelligensen viselkedni, a hozzájuk tartozó vonalláncok, pettyek stb. közönséges „buta” autocad rajzelemként fognak viselkedni. Ez alól a kivétel pl. a leszabási rajz. A konverzió azért sem lehet egyértelmű, mert az új programban lévő referencia megjelenések nem minden esetben feleltethetők meg a régieknek.
Már befejezett projektet 1 két javítás miatt nem érdemes konvertálni, inkább végezzük el a javítást a régi programmal. Most kezdődő projekt esetén, ha még csak néhány rajz van készen a projektből érdemes megfontolni a konverziót. Érdemes lehet továbbá az olyan rajzok konvertálása, amik jól használhatók „kiindulásként” egy – egy nagyon hasonló részlet megoldásához.
A konvertáló program célja:
A fent említett okok miatt nem lehet tökéletes konverziót végrehajtani, de a konvertáló program fő szempontja, hogy a konvertált vasakról készített táblázat ugyanazokat a vasakat poziciókat, tömegeket tartalmazza mint a kiindulási rajz. További szempont, hogy látványra akceptálható mértékben módosuljon csak a grafika. E két célt a program általában eléri, de ehhez a felhasználónak később igazítani kell a stílusokat és felirati formátumokat.
Táblázatbeli lehetséges
különbségek:
- Vált. Hosszúságú vasnál az új program pontosan számítja a hosszakat, míg a régi az átlaghossz db szorosát veszi. Ez az összhosszban különbséget fog jelenteni, ha a létrában nincs meg egészszer az osztásköz (azaz az utolsó osztásköz kisebb mint a tényleges osztásköz)
Az összhossz különbsége különösen rövid létránál lehet feltűnő. Az új programban az összhossz sosem kisebb mint a régiben.
- Nem kerek osztásközű létrahosszak esetén szintén lehet max. 1db különbség létránként. Az új programban az utolsó osztásköz max. hibáját ezt az általános beállítások dialógusban állíthatjuk be.
-Automatikus kampózással ellátott vasak hossza látszólag módosulhat, de ezt az általános beállításoknál a kampószorzók módosításával kompenzálni tudjuk.
Ismert hiányosságok:
- Nem tud korrektül konvertálni nem egyenes (azaz több szakaszból álló), változó hosszúságú vasakat! Ezeket „kézzel kell utólag megmódosítanunk! Az ilyen vasfekvések poziciójelében a xx_ Vált utótag szerepel, így könnyen megtalálhatjuk őket.
- Nem kezeli a kiosztási szabályt, ha a létra rendelkezik ilyennel, azt utólag kézzel kell módosítani (a szeparátorblokkokat kezeli)
- Nem kezeli a nem létra irányú kiosztásokat. Ezeket is létra irányúnak tekinti.
- Hamisított vashosszak esetén az új vasat a program nem tudja pontosan ráilleszteni a régi vasképre, ezért XCVhidden vasstílussal látja el, ami azt eredményezi, hogy az új vas nem fog nyomtatásban megjelenni. Ilyenkor létrejön egy, a régi vasnak megfelelő „buta” rajzelem is.
- Tüskés vasfekvéseknél szintén keletkeznek „buta” pettyek vagy blokkok.
A konverzió javasolt
menete:
A konverziós parancsok a CL VB Munkaasztal/V3.5<>V4.0 menü alatt érhetők el. Ez a menü a CLASSIC menü része, így az új programban csak akkor látható, ha az a vb munkaasztal/menük/vexpress 4.0 + 3.5 menü paraccsal előzőleg engedélyeztük.
- első lépésben a CVALLMOV paranccsal (összes vas konvertálása + mozgatás) konvertáljuk le a vasakat, majd mozgassuk az újonnal létrejött rajzelemeket a kereten kívülre.
- Nézzük meg az eredményt, állítsuk a stílusokat, formátumokat megfelelőre. Ilyenkor még az összes régi vas is megvan, semmi nem lett letörölve, így gyorsan összevethetjük a kettőt.
- Készítsünk vastáblázatot az új programmal az új vasakról. Vessük össze az eredményt. A nagyon gyanús vasfekvéseket jegyezzük meg.
- Ha minden rendben akkor a CVALL paranccsal (összes vas konvertálása + törlés) paranccsal végezzük el újra a konverziót (ez letörli az imént létrejött kimozgatott vasakat)
- Most már a tényleges helyükön lévő komplikált vasfekvéseknél végezzük el a szükséges beállításokat.
Egyéb konverziós parancsok:
Ezek a parancsok inkább kísérleti célra valók, és használatuk csak a CVALLMOV kiadása után javasolt, (mivel csak az a parancs hozza létre a megfelelő új vasstílusokat, vasalási rétegeket stb, ezek a parancsok már feltételezik azok meglétét)
- CV1 ezzel egyetlen vasfekvést és annak összes referenciáját tudjuk konvertálni úgy, hogy közben a „régi” vas törlődik
- CV1MOV ezzel egyetlen vasfekvést és annak összes referenciáját tudjuk konvertálni úgy, hogy közben az új elemeket elmozgathatjuk és a „régi” vasfekvés nem törlődik
**********************************KONVERZIÓ VÉGE******************
Eltérések
a „régi” és „új” (4.0) program vasai között, valamint az ebből adódó
kezelésbéli különbségek
Régi program megközelítése:
A régi programban többféle vas főpéldányt különböztettünk meg.
Ezek:
- egyenes főpéldány (egy egyeneshez lettek hozzárendelve a paraméterek)
- alakos nyújtható főpéldány (vonallánc)
- alakos nem nyújtható főpéldány (vonallánc)
- tüske főpéldány (rejtett vonal)
A vas alakja és ezen alakhoz tartozó paraméterek a vashoz kapcsolt adatsorban tárolódtak, de mivel véges számú alak volt csak bedrótozva a programba, szükség volt még az egyedileg definiált vasalakra is. A vasnak igen fontos paramétere volt az alak paraméter. Ezt egy egész számmal tárolta a program (1= egyenes vas 2 = L alak stb..) A geometriai pararaméterek teljesen függetlenek lehettek attól, hogy milyen maga az objektum, így lehetséges volt egy „egyenes” –t is bonyolult alakként értelmezni a hozzárendelt m1 m2 stb.. paraméterekkel.
- Nincs többféle főpéldány, csak 1 féle van (nyújtható alakos).
- A vas térben elhelyezkedő síkbeli vonallánc, ha egyenesben kell látszania, akkor azt úgy kell beforgatni.
- A vas megjelenését a hozzákapcsolt vasstílus határozza meg, ettől függően nézhet úgy ki mint tüske (pettyes ábrázolás), vagy mint egy kétvonalas rajz.
- Nincs definiált alak, minden alak megvalósítható, ami autocad vonallánccal megvalósítható
- Nincs „alak” paraméter, a vas alakját az őt leíró vonallánc határozza meg
- Minden vashoz kapcsolható egy kezdő és egy végkampó tetszőleges hosszal és szögben
Az egyik legfontosabb különbség, hogy míg a régi program egy alak paraméterhez rendel m1 m2 stb értékeket, az új programnál nincs alak paraméter, minden módosítás amit a vonalláncon végzünk visszahat a vas paramétereire is.
Módosítás:
A régi programban ha módosítani kívántunk, akkor a dialógusban megváltoztattuk az alak paramétert és az egyes m1 m2 m3 értékeket. A dialógusban kitüntetett szerepe volt az alakoknak ezért felül helyezkedtek el a kis ikonok.
Az új programban szintén megmódosíthatjuk az egyes m1 m2 m3 stb paramétereket, minek hatására a program átalakítja a vonalláncot. Ugyanezt a módosítást azonban autocados eszközökkel éppúgy elérhetjük. (fogópontok rángatása, pedit parancs, stretch parancs) Gond akkor kezd el lenni, ha egy meglévő alakot át kívánunk állítani egy másik alakra. Ez még abban az esetben sem egyértelmű, ha pl. egy L alakú vasat kívánunk egyenes vassá alakítani. Ilyenkor is két eset lehetséges (egyik szakasz megtartása, vagy a másik szakasz megtartása). Ha a kiinduló alak is és a cél alak is több szakaszból áll, akkor még nagyobb variációs lehetőség van arra, hogy mit csináljon a program, nem is beszélve arról ha esetleg a szögek sem 90 fokosak. Pl. hogyan járjon el, ha egy 80 fokos L vasból U vasat szeretnénk csinálni? Hová tegye az új szárat? Tartsa meg a 80 fokot? Stb…
A probléma összetettsége miatt a program, a program ahelyett, hogy sok kérdést feltenne egy előre kialakított szabály szerint jár el.
Minden alaknak van egy kitüntetett szakasza, ez a bázisszakasz. A bázisszakasz általában ugyanaz a szakasz, ami a régi programban az „egyenes főpéldány” egyetlen szakasza volt. Átalakítás során először a kiindulási alak elveszti minden szakaszát, kivéve a bázisszakaszt. Utána pedig a célalak szakaszai „rárakódnak” az egyenesre. Ez a megközelítés, bár következetes, nem mindig ad olyan eredményt amit szeretnénk, vagy amit logikusnak tartunk. Csak annyit biztosít, hogy a régi bázisszakasz és az új bázisszakasz egyforma hosszú és a térben ugyanúgy álló lesz. Fontos megérteni, hogy az új programban a vasnak nincsen „alak” paramétere. A dialógusban sincs kiválasztva egyik alak sem, ha feljön a vas tulajdonságpanelje. A kis ikonok ezért is szerepelnek kevésbé látványos helyen. Ha rábökünk egy alakra, akkor a meglévő alak átalakul egy olyan alakká, mint amit kiválasztottunk, szakaszok törlődnek és adódnak hozzá, de semmi olyan nem történik, amit ne tudnánk a pedit paranccsal magunk is megtenni.
Mivel az új program így működik, lényegesen kevesebbszer lesz szükség arra, hogy „áttranszformáljuk” az alakokat egymásba. Ha mégis ilyenre van szükség, és azt ellenőrzötten akarjuk elvégezni, akkor a dialógusban a szakasz hozzáadása/szakasz törlése/bázisszakasz áthelyezése gombokkal célszerű operálni, de még jobb, ha bonyolultabb esetben a geometria módosítást nem is a dialóguson keresztül, hanem autocados módszerekkel végezzük. Néhány plusz speciális lehetőség megjelenik a vas helyi menüjében is. Ezek: szakaszok hozzáadása, alak másolása másik vonalláncból. Egyszerű esetekben legtöbbször az alak átalakítás is jó eredményt ad.
Az új vb vasait inkább parancsokkal forgatás tükrözés nyújtás stb… célszerű módosítani, mint dialóguson keresztül. Mivel a vas objektum a vonalláncból van származtatva, mindent csinálhatunk vele, amit egy vonallánccal is megtehetünk.